Nagyon erdekes uj koncepciot volt lehetosegem megerteni az isteni tudattal kapcsolatosan. Ezen koncepcio rengeteg uj felismeres alapjaul tud szolgalni. Megprobalom nektek a leheto legerthetobb modon atadni de mivel erosen filozofiai alapon kell ertelmezni lehet tobbszor is atkell fussatok az irasomat a teljes megerteshez.
Aljunk meg egy pillanatra es jatszunk el azzal a gondolattal hogy miis az a "semmi" vagy a "teljes uresseg" jelentese. Furcsa modon ennek a megertese vezet el reszben az isteni tudat megertesehez. Ha belengondulunk abba miert van az ,hogy van valami es miert nem az van ,hogy nincsen semmi akkor egy erdekes paradoxonba botlunk. Lehet-e a semmi a nemletezes egyaltalan ertelmezheto vagy megfigyelheto a letezes nelkul. A valasz az hogy nem. De a letezes es a teremtes se megfigyelheto a semmi allapota nelkul. Nehany magasan fejlett entitas magyarazta el nekunk azt a koncepciot ,hogy az isteni tudat egyszerre foglalja magaba a semmit a teljes urt es a teremtes minden elemet. Az isteni tudat mint ket egybefonott kez all a mindenbol es a semmibol. De miis az a semmi valojaban? Itt jon a csavaros resze a dolognak. A semmi a nemletezes , az uresseg az nem mas mint a vegtelen potencialja az osszes letrehozhato teremtesnek. Akar ugyis felfoghatjuk mint egy ures papir amire barmit rajzolhatunk. Tehat ez azt jelenti akkor ,hogy isten egyszerre maga az osszes megvalosult teremtes es az osszes lehetseges teremtes potencialja. Ezzel csupan istennek egyetlen egy nagy problemaja adodhatott. Ha egyszerre vagy minden es semmi akkor nincsen lehetoseged onmagad megfigyelesere. Az idegenek szerint ezen okbol teljesen logikus lepese a teremtesnek az isteni tudat fragmentacioja. Ez azt jelenti ,hogy ahhoz ,hogy isten onmagat egyaltalan megfigyelhesse elkellett tavoldonia onmagatol. Ertelmezhetjuk ezt ugy mint kozel lenni a fenyhez. De a kozelsege miatt minden feher es statikus tehat nincsen arra lehetosegunk ,hogy onmagunkat megfigyeljuk mert nem eszreveheto a kulombseg es nincsenek megfigyelheto es lathato strukturak. Egyszerre mindent latni es erzekelni nem jelent mast mint nem latni semmit. Ennel fogva isten vegetlen szamba kezdte el fragmentalni onmagat es eltavolodni ,hogy egy tavolabbi perspektivabol figyelhesse meg onmagat. Probaljuk meg magunkat elkepzelni ugy mint isten egy fragmentalt tudatat aki probalja onmagat minel jobban megerteni. Szuksegszeru az ,hogy minel tavolabb kerulunk annal inkabb egy kisebb szeletet latjuk az egesznek. Mivel az isteni tudat vegtelen szamba fragmentalta magat onmaga megerteshez ezert minden egyes egyedi nezopontja egy teljesen egyedi perspektivat ad sajat magarol. Ez azt jelenti ,hogy egy masik ember nem mas mint onmagad egy masik nezopontja ami/aki pontosan ugyan azt keresi es figyeli meg mint teis. A kulombseg csupan a nezopontban rejlik. A spiritualitas egyik lepcsofoka amikor megertjuk ,hogy nincsenek fontosabb vagy kevesebe fontosabb nezopontok. Mind ugyanazert letezeik es mind egyedi. Ezert egy masik embert ugymond lenezni vagy jelentektelennek latni egy nagyon banalis tevedes. Barmit is kepvisel a masik az onmagunk nagyobb egeszere nezve se nem fontosabb es se nem jelentektelenebb onmagunknal. Az idegenek elmondtak ,hogy a sprititualis fejlodes mindenki szamara egy iranyba haladat. A vegso megertes nem mas mint az ,hogy mind egyek vagyunk. Az ember aki ezt a szoveget megfogalmazta nem mas mint onmagad egy masik fragmentuma. A celunk azonos onmagunk megfigyelese egy tavolabbi perspektivabol. Mikozbe onmagunkat figyeljuk es probaljuk megerteni teremtunk is. Ezzel a teremtessel es perspektiva keresessel ujabb dolgokat materializalunk es teremtunk a semmi vegtelen potencialjabol. Mint egy fa agai egy ujabb ag tovabbi al agakat kepes letrehozni igy a sajat teremto gondolataink kesobb sajat individumkent nonek tovabb. Ahogy a fa agai is arra torekednek ,hogy minel nagyobb feluleten erintkezzenek a fennyel ugy torekszik a tudatunk is a novekedesre hogy jobb ralatasunk lehessen onmagunk egeszre. Ez a teremtes paradoxona, az onmagunk megfigyelesere valo torekvesunk soran teremtjuk meg mindazt amit aztan megfigyelhetunk.
A konkluziom az volt ,hogy megertettem onmagam megismeresehez es megfigyelesehez szuksegszeru a tavolabbi perspektiva es limitacio. Ezzel parhuzamosan megertettem a korulottem levo individumok fontossagat onmagamra nezve. Nelkuluk es a veluk valo kapcsolat hianyaban sokkal kevesebb lehetosegem lenne onmagam megismeresere hiszeny minden indivivum onmagam egy egyedi szelete es ertekes nezopontja. A mind egyek vagyunk tulajdonkeppen egy kozos celt takar ami nem mas sajat magunk teremtese es megfigyelese. Ez a termeszetes korforgasa a letezesnek. Eltavolodunk onmagunktol ,hogy megfigyelhessunk onmagunkat de aztan olyan tavolra kerulunk ahol elveszitjuk a kapcsolatunkat onmagunkal. Ezt koveti a felemelkedesunk amikor ujra elkezdjuk keresni ,hogy honnan jottunk es mikor eljutunk ujra onmagunk lenagyobb fenyebe akkor ertjuk meg hogy miert is indultunk el.
Namaste
